„A hatásos beszéd a személyiség kifejező megnyilvánulása”

Dale Carnegie

 

 

 

Kérlek, idézz fel magadban egy nagyszerű előadást a közelmúltból! Mindegy, hogy élőben láttad, tv-ben, moziban vagy akár az interneten, minden porcikádat átjárja a mai napig, szinte eggyé váltál a mondanivalójával.

 

Ugyanakkor a Wall Street Journal néhány évvel ezelőtt készített egy felmérést nagyvállalati felsővezetők körében, a kérdés az volt, hogy érzik magukat mialatt kollegáik előadásait hallgatják. 84% unatkozott, vagy épp el nem aludt, míg csupán 3% tartotta érdekesnek és inspirálónak az előadást!

 

Mi a titka a hatásos beszédeknek? Sokan gondolják, hogy karizmatikus előadónak születni kell. Dale Carnegie már az 1910-es évek elején megfogalmazta alaptézisét, miszerint nem kell születni rá, nem kell hangképzés technikát vagy retorikát tanulni, hanem önbizalmunk megerősítése és néhány alapelv elsajátítása után csupán gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!

 

Miért is játszik elsődleges szerepet az önbizalom megerősítése?

Az orvosokat és a hétköznapi embereket is régóta foglalkoztatják fő félelmeink, szorongásaink. A nyilvános szerepléstől való félelem előkelő helyet foglal el fóbiáink rangsorában, megelőzi még a haláltól, vagy a kiközösítéstől való félelmeinket is! A pszichiátria szociális fóbiának nevezi, enyhe formája a lámpaláz, de okozhat akár szorongásos tüneteket is. Az enyhe tüneteken hamar segíthetünk megfelelő légzéstechnika, relaxáció vagy autogén tréning elsajátításával. Gondoljunk csak bele hány kollegánknak okoz mindennapos stresszt a prezentációktól való félelem?

 

A siker első lépcsője tehát a szerepléstől való rettegés leküzdése. A gyakorlás szerepe azért fontos, hogy beépüljön az élmény, miszerint semmi rossz nem történhet velünk szereplés közben.  Közben pedig tesztelhetjük a hallgatóságra kifejtett hatást, mi az ami leköti őket, és mi nem.

 

Többféle célja lehet egy előadásnak. Információ átadás, oktatás, szórakoztatás, figyelem keltés, motiváció, stb. Vállalati környezetben jellemzően döntéshozatal előtt és után történik a kommunikáció. A döntés meghozatalában sokat segít az ehhez szükséges ismeretek megfelelő prezentálása. A döntés megszületése után pedig egy project sikere nagyban függ attól, hogyan tálaljuk a változást az érintettek felé, mennyire tudjuk őket megnyerni a változásnak.

 

A Dale Carnegie módszer sikere abban áll, hogy a kitűzött célok elérését nagyban alapozza interperszonális kapcsolatainkra. Ha vezető vagyok, a beosztottaim szemszögéből vizsgálom a helyzetet és ennek megfelelően kommunikálok, ha értékesítő vagyok, a vevőim szemszögéből, ha előadó, akkor a mindenkori hallgatóságom szemszögéből.  Mi az ő elvárása az adott helyzetben? Mi motiválja őt? Mennyire tájékozott az adott témában?

 

Ha jól megismerem a másik szempontjait, nem kell erőből kommunikálni, a céljaim eléréséhez erőltetés nélkül tudom magamnak megnyerni a hallgatóságomat. Dale Carnegie Sikerkalauz sorozatában rengeteg bizonyítékul szolgáló történet került összegyűjtésre, melyek évtizedek óta megállják a helyüket. Teljesen mindegy, hogy a 20-as évek amerikai acéliparáról legyen szó vagy napjaink bármely kis vagy nagyvállalkozásáról. Emberi kapcsolataink fejlesztése akkor is, most is célra vezet.

 

 

Nézzük most meg konkrétabban milyen eszközökkel tudjuk megnyerni a hallgatóságunkat?

 

Alapkövetelmény a tisztességes felkészülés. A mondandómnak a fejemben kell lennie! Sőt, sokkal több tudásnak kell a fejemben lennie adott témában, mint amit közölni akarok. Ma már szinte mindenhol elterjedt az előadások Powerpoint kivetítéssel való megtámogatása, a hiteles előadó azonban nem a vetítővászonról olvassa a mondandóját, hanem a közönség felé fordulva kommunikál. Korunk csapdája a túlanimált vagy túl sok mondandót tartalmazó előadás.

 

A tisztességes felkészülés másik fontos pontja a hallgatóságom ismerete. Tudjam, hogy milyen céllal jöttek, mi az érdeklődésük. Testre szabott előadást kell számukra készíteni! Rögtön elnyerem a figyelmüket, ha néhány őszinte elismerő szóval kezdem mondandómat, valamint az előadás során többször is nevén szólítok néhány résztvevőt.

 

Vállalati kultúra függvénye is a megjelenésre fordított figyelem, minden esetre a hallgatóságot mindenképp megtiszteljük a megfelelő öltözettel.  Ha csak tudat alatt is, de a hallgatóság az elegáns megjelenésű előadót hitelesebbnek tartja, mint azt, aki csak a mondandójára koncentrál. És ne feledjük, a hatásos beszéd a személyiség kifejező megnyilvánulása!

 

Meglepő kutatási eredmény, hogy előadás hatásosságában csupán 15% fontosságú a tartalom, viszont 85% a csomagolás!  Dale Carnegie azt mondja:

„Az igazság nem elég. Legyen érdekes, élénk és drámai. Ezekkel az eszközökkel él a könyv, a színház, a mozi. Az előadónak is élni kell ezekkel az eszközökkel, amennyiben ki akarja érdemelni hallgatósága tartós figyelmét.”

 

Egy előadás inkább hasonlítson egy beszélgetésre, a dagályos, harsogó előadás ma már nem divat.

Legyen benne érdekes történet sok színes, mozgásos, akár bizarr képpel, gesztussal, érzelemmel, a hallgatóság ezen keresztül fogja meg legkönnyebben a mondandót. Gondoljunk csak napjaink stand up komedistáira, mennyire megmaradnak a történeteik az emlékezetünkben!

 

Hogy kommunikáljon a HR-es?

 

Minden amit eddig leírtam, különösen érvényes a HR területen dolgozókra. Hiszen velük szemben a vállalaton belül fokozott elvárás az emberi kapcsolataik minősége. Nekik munkaköri kötelességük ismerni a hallgatóságukat, elvárásaikat, fő motivációikat.

 

Sok profi előadó van köztük, hiszen gyakran van alkalmuk prezentációkra, mégis néha úgy tűnik valami hiányzik. És ez a hitelesség.

 

A HR jellemzően olyan terület, ahol sok a bizalmas információ. Nagyon is át kell gondolni, mi az ami kommunikálásra kerül, és mi nem. Napjaink válságidőszaka és átszervezési, leépítési hullámai még jobban kiemelik a téma érzékenységét.  Kommunikációt kutató intézet felmérése szerint, amennyiben testbeszédünk és hanghordozásunk nincs harmóniában a mondandónkkal, a szavak jelentése csupán 7%!

Hiába mondjuk el tízszer hogy nem lesz átszervezés, ha a testbeszédünk vagy a hanghordozásunk más üzenetet közvetít a hallgatóság felé! Lehet az előadást azzal a céllal szerveztük meg, hogy megnyugtassuk a dolgozóinkat, s ha nem figyelünk eléggé, épp az ellenkező hatást érhetjük el!

 

Másik jellemző előadás helyzet, amikor a változás, átalakítás befogadására akarjuk ösztönözni dolgozóinkat. A változást az emberek nagy része alapból elutasítja. Nem szeretünk kitáncolni a megszokott kényelmes rutinból, a komfort zónánkból. (Pedig a legnagyobb és leggyorsabb fejlődést bizonyítottan a komfort zónánk elhagyásával érhetjük el!) Hogyan motiválhatjuk hallgatóságunkat mégis a változások befogadására?  A leghatékonyabb megoldás, ha megvizsgáljuk az ő szemszögükből a helyzetet, és találunk bizonyítékot arra, nekik mitől lesz jobb a változás után. Ennek valós, bizonyítékkal alátámasztott előnynek kell lennie. Ez a meggyőzés Dale Carnegie módszere.

 

Kifogyhatatlan a jó tanácsok tárháza, de ajánlom inkább a sok-sok gyakorlást! Tapasztaljuk meg saját bőrünkön mi az ami működik és mi nem. Szerencsés, ha van egy megbízható kollega, akitől kérhetünk őszinte visszajelzést egy-egy előadásunk után. És még szerencsésebb, ha tudunk rászánni 2 napot, hogy profi környezetben az itt olvasott elméletet a gyakorlatban is mielőbb kipróbálhassuk. Bizonyíték erre a honlapunkon olvasható sok-sok referencia végzett hallgatóink tollából.

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

 

Pézsa Noémi

 

Tréner-Konzulens

Dale Carnegie Magyarország

www.dalecarnegie.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Beszéd-technikák
*** Ragyogás *** - © 2008 - 2024 - n-shine.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat